Get Adobe Flash player
Címlap

„Egy álom kezdete”

Szász Barbara diákalkotó kiállítása tegnap délután nyílt az Alkotó Ifjúság Galériában. Szász Barbara a hívogató tájról, az öreg néni megfáradt, de a boldogságtól mégis szép arcáról, az illatos virágról, a leveleit lassan levető, aranyló őszi fáról akar álmodni.

Ezekről az álmairól, hitéről akar mesélni. Nem szavakkal, hanem képekkel.

 

— Szeretek ebbe a kis presszóba, tanboltba, ebbe a kis galériába járni. Fiatalok vesznek körül, akik most kóstolnak bele a felnőtté válás göröngyös és akadályokkal teli világába, próbálgatják szárnyaikat, ízlelgetik a földről való elrugaszkodás örömét, kutatják álmaik megvalósulásának lehetséges útjait.

Fiatalok vesznek bennünket körül, akik tovább viszik stafétabotjainkat, átveszik feladatainkat, s akiken majd múlni fog, hogy vénségünk napjaiban (ha megéljük), milyen lesz körülöttünk a világ.

Fiatalok vesznek körül bennünket, akiket — ahogy Saint-Exupery, A kis herceg szerzője is írja — „ez a világ megpróbál hasonlóvá tenni a többiekhez, de ők nem olyanok, mint a többiek”, hát elkel számukra a biztatás, hogy ne hagyják magukat, hanem küzdjenek egyéniségük megtartásáért.

Mai kiállítónk, Szász Barbara e fiatalok közé tartozik. Azon ifjak közé, akiknek szívét megfogta valami. Valami új, valami jó, valami szép, valami megnyugtató, valami örömteli, valami olyan dolog, ami arra biztatja őt, hogy lelkének ezt a boldogságot sugárzó részét másoknak is megmutassa. Azt a részt, amit „csak szívével lát az ember, mert ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” De mert láthatatlan, ezért keresett kitárulkozásához egy fogódzót, amit a képzőművészet lehetőségében talált meg. A festészet, a grafika lehetőségeiben, ahol vonalakban, fényekben és árnyékokban, színek hangulatában, megörökített arcvonások rezdüléseiben mondhatja el, amit álmodott. Ezért is örülök, hogy kiállításának az „Egy álom kezdete címet” adta. Mert fiatalságunk álmai nagyon fontosak. Herczeg Ferenc, a neves magyar regényíró így fogalmaz: „Az ifjúság álom, az öregség ébredés. Mi emberek akkor leszünk boldogok, ha arra ébredhetünk, amit álmodtunk.”

Barbara a hívogató tájról, az öreg néni megfáradt, de a boldogságtól mégis szép arcáról, az illatos virágról, a leveleit lassan levető, aranyló őszi fáról akar álmodni. Ezekről az álmairól, hitéről akar mesélni. Nem szavakkal, hanem képekkel. Egy olyan világról, ami nem bántja az embereket, ahol szép tájak, szép virágok, szép öreg fák, és széplelkű idős emberek veszik körül. Ha fiatal alkotónk képeire ránézünk, láthatjuk, hogy ez a hit egy ifjú ember most alakulgató, még kissé leányosan naiv, de nagyon őszintén tiszta hite. Megérdemli hát, hogy a körülötte élő felnőttek segítsék tovább formálódását, kiteljesedését, mindig újbóli megmutatkozásának lehetőségét. Mert a legnagyobb dolog a világon, megmutatni másoknak, mi az, amit szeretünk, mi az, amit szeretettel teszünk-mondta megnyitó beszédében Lengyák István.

Az alkotó önmagáról

1993. március 1-jén születtem Kecskeméten. Jelenleg Nagykanizsán élek, s a Dr. Mező Ferenc— Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola Dr. Mező Ferenc Intézményegységének végzős tanulója vagyok.

A rajz és festés gyermekkorom óta érdekel, az elmúlt években pedig a művészettörténet, a különböző korok stílusirányzatai és az egyes technikák elsajátításának módjai keltették fel figyelmemet. A szikrát keresztanyám, Szőke Veronika lobbantotta lángra bennem, s utamon a mai napig is kísér. Veronika nemcsak rajz iránti szeretetemet erősítette, többször tettünk kirándulásokat Budapesten, Jákon, Csempeszkopácson, Szegeden, Pécsen stb., ahol műemlékek sorozatát láthattam személyesen, melyeket azelőtt csak könyvekből ismerhettem.

Tudásom bővítésére a gimnázium rajz fakultációján Zsoldos Péter tanár úr vezetésével nyílik lehetőségem. Az olajfestés iránti érdeklődésem néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy napon alkalmam nyílt Kustár Zsuzsa iparművész és lánya Haraszti Janka képzőművész mellett megízlelni e festési mód rejtélyességét.

Több művészeti táborban vettem részt, például 2008-ban Tihanyban, ahol megismerkedtem a batikolás alapjaival. 2011 nyarán, Szegváron Szűcs Árpád festőművész alkotótáborában töltöttem el egy hetet, ahol nemcsak sok alkotóval ismerkedtem meg és számos új tapasztalattal lettem gazdagabb, hanem a rajzolás és festés mellett lehetőségem adódott kipróbálni — többségében az Erdélyből érkező népművészeknek köszönhetően — különböző népművészeti ágakat is (pl. fafaragás, tojásfestés, bőrözés stb.)

Szintén a tavalyi év meghatározó jelentőségű élményét jelentette a kecskeméti, hetényegyházi művészeti tábor, melyet dr. Szűcs Attila szervezett, aki családom mellett jelentős mértékben segít kreatív képességeim kibontakoztatásában, céljaim elérésében.

A művészeti ágak mellett leginkább a történelem érdekel, s ezért érettségi után a Szegedi Tudományegyetem történelem-régészet szakán szeretnék továbbtanulni.

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014