Get Adobe Flash player
Címlap

Babérok Szatmárnémetiben is

December 11—12-én rendezte meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete, az Árpád Egyesület, és a Szent-Györgyi Albert Társasága a XXIII. Gellért Sándor Nemzeti Versmondó Találkozót, melyen — mint a kezdetektől mindig — a nagykanizsai Hevesi Sándor Versmondó Kör is elindította hat versmondóját, akik valamennyien díjazottak lettek.

Az 1916. december 11-én született Gellért Sándor — akiről a fesztivál nevét kapta, s akinek a sírját a résztvevők a verseny első napján megkoszorúzták — a népi írók utolsó vonulatába tartozó erdélyi költő. Élete a legnagyobb nyomorúságból indul, de akaraterejének köszönhetően parnasszusi magasságokba jut. Édesanyja, a Bözödújfaluból származó szegény leány nem tudja felnevelni gyermekét, így Gellért Gyula falusi tanító családja fogadja örökbe. A fiú a paraszti „őstehetségek” útját járva a napszámos sorsból küzdi fel magát a költői működését biztosító tanári pályára. A világháborúban a visszacsatolt Erdély egyszerű katonájaként kikerül a keleti arcvonalára, s szenvedő részese lesz a doni sereg pusztulásának. A szörnyű élmények hatására fejlődik ki kurucos magyarsága és háborúellenessége, amely az Attila sírja c. verseskötetében és A magyarok háborúja c. 24 énekből álló eposzában jut kifejezésre. Költészetének további sorsa is búvópataksors: bár néha egy-egy költeményét leközlik irodalmi lapok, fiókjában egyre szaporodnak a verseskötetek (A magyar Kalevala énekei; Levelek Gyulu fiamhoz; Az aranyos búzaszemek), és prózai írásai. Gyermekkora óta szenvedélyesen izgatják a magyar nyelv titkai, melyről A csudálatos magyar nyelv c. munkájában vall ékesszavúan 1983-ban végre megjelenik, nyilvánosságra jut „sorséneke”, A magány szikláján c. versgyűjtemény. A magyar közösség által megbecsült pedagógusként és íróként hunyt el 1988. január 26-án.

A Gellért Sándorról elnevezett, és már 23. alkalommal megrendezett nemzetközi találkozó egyben a kétévenként sorra kerülő XII. Csengey Dénes Kárpát Medencei Vers- és Prózamondó Fesztivál egyik erdélyi elődöntője is volt. A versenyen résztvevő kanizsai versmondók felkészítői és kísérői Schmidt István Radnóti-díjas rendező, Lengyák István, a magyar kultúra lovagja és Horváth István Radnóti-díjas versmondó voltak.
 

Az előadóművészeti megmérettetés zsűrijében András Gyula színművész, Csirák Csaba helytörténész, Keresztes-Szőke Erzsébet irodalomtanár, Nagy Ágota színházi rendező, és Nagy Gyula irodalomtanár foglaltak helyet.
A két napos verseny eredményhirdetésénél nagy volt a nagykanizsai küldöttség öröme. A versmondók valamennyien kiemelt elismerésben részesültek. Különdíjas lett: Kánya Antalné, Baj Bianka, Németh Zsófia, Silló Kinga. A verseny második helyéért járó díjat Micsinai Dominik, az első helyért megítéltet pedig Horváth István érdemelte ki. A versmondók szavazata alapján a szakmai különdíj tulajdonosa szintén Baj Bianka lett. Valamennyi kanizsai diák a Batthyány gimnázium tanulója.

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 9 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014