Get Adobe Flash player
Címlap

Civil összefogást kezdeményez a TASZ a lobbitörvényért

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a civilek összefogását kezdeményezi azért, hogy a jogalkotó egy átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító lobbi szabályozást alkosson, amely a gazdasági élet szereplői mellett a civil szférának is érdekérvényesítési jogosítványokat biztosítana.

 

Bizonyára Önök előtt is ismeretes az a tény, hogy Magyarországon a közhatalmi döntéshozóknál történő lobbizás nincsen törvényi szinten szabályozva. Az Országgyűlés 2011. január 1-én hatályon kívül helyezte a 2006-ban elfogadott törvényt, amely az üzletszerű érdekérvényesítés jogszabályi kereteit adta. A lobbitörvény előírta, hogy kizárólag a nyilvános regiszterben szereplő lobbisták végezhhetnek lobbitevékenységet, nekik és a közhatalmai döntéshozóknak is jelentéseket kell készíteniük a találkozókról. A jelentések megismerhetőek voltak az Igazságügyi Hivatal honlapján.

Ennek a szabályozásnak kétségtelenül komoly gyengeségei voltak: hiányzott a kikényszeríthetősége, semmilyen jogkövetkezmény nem sújtotta azt a közhatalmi döntéshozót, aki nem tartotta be a törvényi előírásokat. A törvény hatálya nem terjedt ki a nem nyereségérdekelt szervezetekre, így a civil szféra nem rendelkezett szabályozott érdekérvényesítési eszközökkel.
 
Ma hatályos jogszabályok közül egyedül a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmaz a lobbizásra emlékeztető szabályokat. A Minisztériumok stratégiai partnerséget alakíthatnak ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Ez a törvény korántsem jelenti az érdekérvényesítés megfelelő szabályozását. Kizárólag a minisztériumokkal való együttműködést teszi lehetővé, amelyek tetszés szerint válogatják meg, hogy kikkel kötnek ilyen megállapodást. A lobbizás ráadásul több a jogalkotásban való részvételnél: minden, a közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó tevékenység ide tartozik. A lobbista kapcsolatot teremt a politika és a közhatalmi szféra képviselői, valamint az általa képviselt gazdasági élet szereplői között, hogy egy bizonyos döntést - tehát nem feltétlenül jogszabály megalkotását - befolyásoljon. Lobbiznak a közbeszerzéseknél, az állami tulajdonú vállalatoknál, a kulturális támogatások szétosztásakor.
 
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített „A Kormány korrupció megelőzési programja” az intézményrendszer egészére ható intézkedések d.) pontjában rámutat a magánérdekek képviselőinek a közszolgálati tisztviselők általi fogadásának a szabályozási szükségességére. A kormányzati szándék üdvözlendő, azonban csak féloldalas jogszabályt terveznek alkotni: a Minisztérium szerint „kevésbé célszerű az érdekérvényesítő tevékenységet szabályozni, sokkal inkább az őket fogadó állami tisztségviselőkét.” Amennyiben kimarad a jogszabályból a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeinek és a lobbisták jogosítványainak és kötelezettségeinek a meghatározása, nem beszélhetünk valódi lobbitörvényről.
 
A közelmúltban több olyan hír jelent meg a sajtóban, amelyek világosan mutatják, hogy gyakran a gazdasági szereplők írják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a saját működésüket szabályozzák. A dohánytermékek adóztatása és árusítása szabályainak megalkotása körüli botrányok plasztikusan érzékeltették a lobbitörvény hiányát az átlátható és ellenőrizhető állam előmozdítását célul kitűző civilek számára.
 
A TASZ álláspontja szerint elérkezett az ideje annak, hogy a civil szféra kezdeményezze a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy törvényben szabályozza a közhatalmi döntéshozatalban való érdekérvényesítést. Olyan törvény megalkotásának szükségességére hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, amely 1. meghatározza a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeit; 2. olyan érdekérvényesítési eszközöket biztosít a lobbistáknak, hogy megérje a szabályozott lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett; 3. a gazdasági szereplők mellett a civil szféra képviselőit is a szabályozás körébe vonja 4. garantálja az érdekérvényesítés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét; 5. következetes és szigorú szankciórendszert épít fel, amely a lobbista mellett a közhatalmi döntéshozók kötelezettségszegéseit is bünteti.
 
A mellékelt nyílt levelet tervezzük elküldeni Navracsics Tibor miniszternek. Kérjük, hogy amennyiben egyetért a kezdeményezésünkkel, úgy 2012. március 15-ig jelezze az Ön által képviselt szervezet csatlakozási szándékát, Hüttl Tivadarnál a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen.
A TASZ bízik abban, hogy közös fellépéssel sikerül elérni egy új lobbitörvény megalkotását.
 
Budapest, 2012. március 2. Tisztelettel,
Dénes Balázs sk. elnök
Hüttl Tivadar sk.  Adatvédelem és Információszabadság Programvezető
 
Csatolmányok: 
   
Csatolmány Méret
levél a Közigazgatás és Igazságügyi Miniszternek-1.doc 37 KB

 

 

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 14 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014