Get Adobe Flash player
Címlap

Milliárdokat bukhatnak idén a civilek

Az elmúlt években jelentős pénzeket veszített a civil szektor: kevesebb az uniós támogatás és a felére vágták a civil alapprogram forrásait.

Ráadásul a tavalyi szja-csökkentés idén számos alapítvány költségvetését tovább kurtíthatja. Legrosszabbul a szülők által támogatott iskolai, óvodai szervezetek járhatnak, illetve a komoly egyszázalékos kampányokat folytatók járhatnak. Azok viszont, akiket eddig nem szerettek az adózók, viszonylag könnyebb helyzetben vannak, mert már eddig is próbáltak más forrásból pénzhez jutni.

„A napokban kérdezte az egyik anyuka, tudjuk-e, hogy idén sokkal kevesebbet kap majd az óvodai alapítványunk, mint tavaly” – mesélte munkatársunknak egy fővárosi óvónő. A kétgyerekes anyuka konkrét számokat is mondott: 2011 tavaszán ő és férje az szja egy százalékának felajánlásával több mint 15 000 forintot adott az óvodának. Idén ez nagyjából 5000 forinttal kevesebbet fognak, és ha három gyereket nevelnének, akkor kevesebb, mint a felére csökkenne a felajánlásuk.
Ez a példa is jelzi, hogy nem tartogat sok jót az idei tavasz a gazdálkodását a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására alapító civil szervezeteknek. Az egykulcsosra csökkentett, családi kedvezményes adó miatt megcsappant tavalyi szja-bevételek alapján az egyszázalékos felajánlások összege is rég nem látott mélypontra eshet.
Nagy veszteségekben
A civil szektorban nem volt szélesebb körű gondolkodás erről a helyzetről, „nagyjából odáig jutott el a szervezetek többsége, hogy felismerte: valószínűleg tényleg kevesebb lesz az 1 százalék, mint tavaly” – mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Hogy pontosan mennyivel, az majd ősszel derül ki, hiszen szeptember-októberben tájékoztatja az adóhivatal a civileket, mennyi felajánlást kaptak, illetve akkor utalják a pénzeket is.
A szakértő szerint összességében problémát jelent, hogy nincs a civil szférában egy szervezetek közötti, átfogó párbeszéd és együttműködés. Az egész szektor nehéz helyzetben van, tavaly lefeleződött a civilek működési kiadásainak finanszírozását szolgáló Nemzeti Civil Alapprogam kerete, csökkentek az uniós támogatások – a főként szociális és egészségügyi szervezeteket érintette nagyon rosszul, hogy tavaly csak év végén írtak ki pályázatokat a Társadalmi megújulási programban –, és ezekre a gyorsan bekövetkezett, drasztikus és kedvezőtlen változásokra sem tudtak összehangolt válaszokat adni. Ehelyett „most mindenki a saját kampányát próbálja felturbózni, megpróbál még több embert megszólítani”.
Milliók milliárdjai
Hogy az szja-változás miatt hányan és milyen mértékben veszítenek egyszázalékos adományokat, azt még nem tudni. Azt igen, hogy az elmúlt években tartósan harmincezer fölött volt az szja-felajánlásban részesült civil szervezetek száma; tavaly 14-14 ezer alapítvány és társadalmi szervezet, csaknem négyszáz kulturális intézmény, több mint 1200 közalapítvány, és további néhány száz egyéb szervezet, intézmény, összesen 31 280 szervezet kapott felajánlást a 2010-es jövedelmek alapján. A civilek így tavaly csaknem 9 milliárd forinthoz juthattak.
A 2011-es jövedelmek után 1382,8 milliárd forint folyt be a költségvetésbe személyi jövedelemadóból, ami 20,9 százalékkal, 395,7 milliárddal kevesebb volt a 2010-esnél. Ez azt jelenti, hogy a civilek elvileg felajánlható összeg nagyjából 4 milliárd forinttal csökkent. Persze tény, hogy a korábbi években is csak az adózóknak körülbelül fele ajánlotta fel jövedelemadójának egy százalékát – az adakozókedv folyamatosan nőtt, igaz, a válság miatt a felajánlott összeg így is csökkent –, de az arányok azt valószínűsítik, hogy milliárdos nagyságrendű lesz a civil szervezetek vesztesége.
A korábban egy százalékokból civileknek és egyházaknak felajánlott, 15 milliárd forint fölötti összegből több milliárd eshet ki idén, vélekedik Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ igazgatója is. Az adócsökkentés értelemszerűen főként azoknak a szervezeteknek jelenthet gondot, amik a forrásaik nagy részét az egyszázalékos felajánlásokból szerezték.
Ilyenek a kifejezetten sokat gyűjtő, például gyermekegészségüggyel, állatvédelemmel foglalkozó, vagy a katasztrófák után segítő alapítványok. De ide tartoznak azok a kis szervezetek is, amik egy-egy ügyre tíz- vagy százezer forintos nagyságrendben tudtak támogatásokat gyűjteni, ugyanakkor még nem tanultak meg pályázni, nincs más támogatói bázisuk, sem kialakult szervezetük-intézményrendszerük.
Nincs pénz, nincs játék
Különösen sokat bukhatnak az olyan bölcsődei, óvodai, iskolai alapítványok, amiket az átlagosnál jobban kereső vagy több gyereket nevelő szülők támogattak az adójuk 1 százalékával. Az érintett alapítványok mindenesetre készülnek az idei évre, és akár ötödével kevesebb bevétellel tervezik a működést.
„Tíz-húsz százalékkal biztosan kevesebb pénz fog befolyni az egyszázalékos támogatásokból, ráadásul nekünk ez az egyetlen bevételi forrásunk” – mondta Moraveczné Huttman Katalin, a debreceni Gyermekkert Alapítványi Óvoda vezetője, aki szerint így kénytelenek lesznek a költségeiket csökkenteni. „Spórolni is csak a tárgyi dolgokon, játékokon és tisztítószereken tudunk. A központi bérszabályozás ugyanis ránk is vonatkozik, és a gyerekek miatt az energiafogyasztást sem tudjuk visszavenni” – mondta Moraveczné.
Kutya idők
Hasonlóan sújtja a változás a támogatók körében népszerű kutyamenhelyeket. „A módosított adószabályok a korábbinál akár 30-35 százalékkal kisebb összeg érkezhet az egyszázalékos felajánlásokból” – mondta Haba Gábor, a Rex Kutyaotthon Alapítványkommunikációs vezetője. Szerinte ez az alapítványokat nagyon rosszul fogja érinteni, így megpróbálnak új lehetőségeket keresni, például egy stabil támogatói bázis kialakításával.
Haba Gábor szerint ezért az alapítványok a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, hiszen még nagyobb szükségük van a felajánlásokra. Hiszen átlagosan csak az adózók fele ad le érvényes egyszázalékos rendelkezést, a többiek vagy elrontják, vagy egyáltalán nem is rendelkeznek az adójuk egy százalékáról.
Nem mindenkinek fáj
Emellett ugyanakkor van számos olyan alapítvány, aminek eddig sem az egyszázalékos felajánlások jelentették az elsődleges bevételi forrást: „Érdemes tudni, hogy a teljes szektor bevételének mindössze egy százalékát teszik ki az egyszázalékos felajánlások” – mondta Gerencsér Balázs. Ezt a számot azonban érdemes óvatosan kezelni, mivel a körbe beletartoznak a nagy állami közalapítványok is több milliárd forintos éves bevétellel.
Nekik, és az olyan alapítványoknak, amik kevésbé „népszerű” ügyekre gyűjtenek – mint az alkoholizmus, drogfüggőség kezelése vagy a hajléktalanellátás – várhatóan kisebb kiesést jelentenek az új adószabályok. „Ezek a szervezetek már eddig is jellemzően közvetlen adományozásból, pályázati pénzekből, vagy jövedelemtermelő tevékenységekből, például tanácsadásból szerezték a forrásaik nagy részét” – mondta NIOK igazgatója.
Süket fülek
A támogatási rendszer megújítására folyamatosan születtek új koncepciók, mindeddig nem sok eredménnyel. Gerencsér szerint a NIOK is egy-két évente küld javaslatokat az érintett minisztériumoknak, és bár pár helyen sikerült javítani a korábbi bonyolult szabályozáson, a legtöbb javaslatra nem érkezett érdemi válasz.
Sokat javítana a helyzeten Gerencsér szerint például az, ha nem utólag derülne ki, hogy melyik szervezetek fogadhatna egyszázalékos felajánlásokat, hanem az adózók egy kész listából válogathatnának, mint az egyházak esetében. Most ugyanis előfordulhat, hogy az adózó olyan civil szervezetnek ajánlja fel a pénzét, amiről csak utólag derül ki, hogy nem is jogosult annak felhasználására.
Emellett elősegítené a közvetlen támogatói bázis kiépítését, ha a szervezetek az adózó beleegyezése alapján megismerhetnék, hogy kitől kapták a felajánlást. „Ezzel kapcsolatban azonban az adatvédelmi ombudsmannak volt ellenvetése, aki szerint fontosabb szempont az adózás titkossága” – mondta Gerencsér.
A válság miatt még jobban fáj
Móra Veronika szintén fájdalmasnak tartja, hogy az adótitok miatt a civilek nem tudják, kiktől kapják a felajánlásokat, és így nem tudnak célzott kampányokat indítani. Arra, hogy más forrásszerzési tevékenység élénkülését viszont nem szolgálhatja-e, hogy a viszonylag kényelmesen megszerezhető egy százalékokra kevésbé lehet számítani, azt mondta: a magyarországi adakozókedv még mindig gyenge, az elmúlt években talán még gyengült is.
„A válság miatt és a különadók miatt a cégektől egyre nehezebb támogatást szerezni, bár összegszerűen még nem nagyon csökkennek a dotációk. De vannak területek, ahonnan nagy szponzorok már kivonultak, újakat pedig nem vagy sokkal nehezebben lehet hozni helyettük” – mondja. A vállalati támogatások visszaesése miatt a szervezetek egy része megpróbál elmozdulni saját bevételszerző tevékenység felé, például az alaptevékenységük egy részét fizetős szolgáltatássá próbálják alakítani. Azonban ehhez kevés helyen van meg a kellő tapasztalat és infrastruktúra – a fizetőképes megrendelőkről nem is beszélve –, így sok civilről tud, amely fejleszteni nem tud, hanem visszafejlődni kénytelen: elbocsát munkatársakat, visszafogja tevékenységét.
forrás, bővebben: index.hu

 

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 14 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014