Get Adobe Flash player
Címlap

Örökségvédelmi elismerés a nagykanizsai civileknek

2013. szeptember 20-án, pénteken Kőszegen a Jurisics vár lovagtermében rendezte meg a Kulturális Örökség Napjai országos nyitóünnepségét a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Lechner Lajos Tudásközpont, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, illetve a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.

 

Ennek keretében adták át az örökségvédelem terén végzett kiemelkedő munkát elismerő „A Műemlékvédelemért” Forster Gyula-díjat és érmeket, valamint „A régészeti örökségért” Schönvisner István-díjakat és érmeket. E rendezvényen hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére újonnan felvett hazai örökségelemeket is.

Az ünnepségen Huber László, Kőszeg polgármestere mondott köszöntőt, majd Halász János államtitkár (EMMI, Kultúráért Felelős Államtitkárság) és dr. Csonka-Takács Eszter igazgató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság) adták át a Forster Gyula-díjat, és a Forster Gyula-emlékérem kitüntetéseket.

Őket követte dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, aki a Schönvisner István-díjat, és Schönvisner István-emlékérmeket adta át a kitüntetetteknek.

A Kulturális Örökség Napjai országos nyitóünnepségnek nagykanizsai meghívottjai is voltak Budavölgyi Kálmán ügyvezető elnök, és Lengyák István soros elnök személyében, mert a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesületet Forster Gyula-emlékéremmel tüntették ki.

A díj odaítélésének indoklásában többek közt az alábbiak szerepeltek:

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület több mint egy évtizede végez kiemelkedő örökségvédelmi tevékenységet a nyugat-dunántúli térségben. Munkájukra a különböző társadalmi rétegek, az alternatív pénzforrások, a nagy létszámú önkéntes bevonása és a közösségi összefogással történő értékmegőrző folyamatok menedzselése a jellemző. Műemlék- és örökségvédelmi tevékenységük minden esetben a fiatalok bevonásával történik, ami kiegészül e korosztály környezeti és hazafias nevelésével is.

Kiemelt műemlékvédelmi, természeti- és épített örökségvédelmi tevékenységeik között kell felsorolni:

— A Zala megye hét csodája megyei szintű, és a Nagykanizsa hét csodája városi szintű örökségvédelmi programokat, ahol több mint 85 ezer fő részvételével került megválasztásra Zala megye illetve Nagykanizsa város 7 épített, és 7 természeti csodája. E program keretében több száz megóvandó örökségre hívták fel a megye lakóinak, önkormányzatainak figyelmét. E csodákat ma egy-egy márvány vagy bronz tábla jelöli.

— Fiatal aktivistáik kezdeményezésére közösségi összefogással újították fel a nagykanizsai Vasúttörténeti parkot és muzeális értékű járműveit, amiket a megújításban résztvevő középiskola diákjai azóta örökbe fogadtak, s vállalták további védelmét, gondozását.

— Ugyancsak széleskörű összefogással újították fel a látóhegyi kápolnát, és indították el a Sétakert nevű millenniumi park rehabilitációját, megmentését, s munkájukat a későbbiekben más városi parkok, zöldterületek megújításával folytatták.

— Meghirdették Nagykanizsa természeti és épített értékeinek örökbefogadását, melynek során a város több mint 20 épített és természeti értékét fogadták örökbe nagykanizsai iskolák, oktatási intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek.

— Műemlék- és örökségvédelmi aktivitásukat olyan színes kiadványok jelzik, népszerűsítik, mint a Szeretem Kanizsát, vagy a Zala 7 csodája, amelyek más megyék érdeklődését is felkeltették az örökségre figyelő akcióik iránt. Kiadványaik bemutatják az általuk létrehozott, közösségekre épülő, alternatív műemlék- és örökségvédelmi, értékmegőrző, megújító, és környezeti nevelési projektjeik protokollját. Azóta az erről szóló vetítettképes előadásokkal jártak már Magyarország számos régiójában hozzájárulva, hogy az ilyen kezdeményezések máshol is elindulhassanak.

— Műemlék- és örökségvédelmi munkálkodásuk különösen fontos azért, mert jó példával szolgálnak arra, milyen eredményeket lehet elérni ezeken a területeken jól szervezett közösségi összefogással.

A kitüntető éremmel kapcsolatban a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület képviselői hangsúlyozták, ez az elismerés mindazokat illeti, akik munkájukkal, kitartásukkal, áldozat-készségükkel, támogatásukkal részt vállaltak az általuk szervezett megóvó és megújító munkákban, mint például: a parképítő óvódások, általános és középiskolások, a járműújító Cserháti-iskola diákjai és a MÁV munkatársai, az oltárt restauráló Tarnóczky Attila tanár, az értékeinket örökbe fogadó Kossuth Óvoda, piarista iskola; a kápolna, a templomok, az egyházi épületek megújítását segítő hívők, diákok, vállalkozók, adakozók, a zalai és kanizsai „csodák” megválasztását javaslataikkal és szavazataikkal előmozdító emberek, az elismerő táblákat felajánló szponzorok, a parkokba fákat, virágokat ajándékozó kertészek, de azok a médiaszakemberek is, akik mindezeket a nagyszerű megmozdulásokat híreikkel, beszámolóikkal segítették. És a felsorolást még nagyon sokáig lehetne folytatni.

A Forster Gyula-emlékérem ily módon Nagykanizsa civil közösségének kitüntetése is.

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 32 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014