Get Adobe Flash player
Címlap

Nyugdíjügy: milliókra várhat sanyarú öregkor

altIdőskorukra milliókat fenyeget az elszegényedés, amennyiben Európa nem lép annak érdekében, hogy most és a jövőben tisztességes nyugdíjakat kínáljon - figyelmeztet az Európai Bizottság. A helyzet javítása érdekében a Bizottság kiadott egy Fehér Könyvet, amelyben a nyugdíjrendszerek legfontosabb problémáira kínál javaslatokat.

Egész Európa öregszik, az EU dolgozó népessége már jövőre elkezd zsugorodni. A nyugdíjasok az EU népességének jelentős részét teszik ki - jelenleg 120 millió fő, vagy 24 százalék - és ez az arány rohamosan növekszik, különösen ahogy a baby-boom generáció eléri a nyugdíjkorhatárt, az aktív munkaképes korúak száma esni kezd: 2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15-64 év közötti) jutott, 2060-ra viszont egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatását tovább súlyosbítja a gazdasági válság. A nyugdíjak eleve egyre nagyobb terhet jelentenek a nemzeti költségvetésekre - ma már az állami kiadásoknak átlagosan a GDP 10 százalékát jelenti, ami 2060-ra feltehetően 12,5 százalékra nő. Bár az országok hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe, mégis meglehetősen különböző helyzetben vannak: Írország például a GDP 6 százalékát, míg Olaszország a GDP 15 százalékát költi állami nyugdíjakra.
alt Népesség alakulása EU-27, 1996-2061 Forrás: Europop 2010 and demo_pjangroup
 
A válság a helyzetet csak súlyosbítja: a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket a csökkenő foglalkoztatottságon és az így csökkenő nyugdíjjárulékokon keresztül érinti, a tőkefedezeti nyugdíjrendszereket a zuhanó eszközértékek és a kisebb hozamok sújtják. A dokumentum ugyanakkor arra is rámutat, hogy a válság rávilágított a magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőségére és szükségessé tette a szabályozói keretnek a felülvizsgálatát.
Csökkennek a nyugdíjak
A Fehér Könyv felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének. És bár a közelmúltban végrehajtott reformok kísérletet tettek a nyugdíjak értékállóságának szavatolására, az esetek többségében a nyugdíjak csökkenni fognak ahhoz képest, amit az illető személyek aktív korukban kerestek.
A dokumentum szerint az úgynevezett demográfiai függőségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresőkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. A fő kérdés azonban a gazdasági függőségi ráta, ami a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért arányát fejezi ki. A  Bizottság szerint amennyiben Európának sikerül elérnie az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet a 20-64 éves korosztályban és további lépéseket sikerül tennie a 2020-2050-ig terjedő időszakban, akkor a gazdasági függőségi ráta a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben "csak" 79 százalékra emelkedik.

A fent említettek alapján a Bizottság arra mutat rá, hogy a foglalkoztatás növelésével - aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is része - majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait.
Bár az elmúlt évtizedben e téren jelentős előrelépés történt, ugyanis közel 10 százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra), ez a Bizottság szerint kevés, ugyanis a munkaerő-piaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.
Tovább dolgozni és többet félretenni
A Fehér Könyv szerint a mai nőknek és férfiaknak - akik egyébként hosszabb ideig élnek - hosszabb ideig kell aktívnak maradniuk és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra. Nem lesz ugyanis miből fedezni a felmerülő többletköltségeket.
Ami nagyobb gondot jelent, hogy a Bizottság szerint ez a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett "baby-boom" generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. Ezt támasztja alá, hogy a várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten kétmillió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora - kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.
További lépések kellenek
A Bizottság, miközben elismeri, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van még szükség. A most kiadott Fehér Könyv ebben a nem túl rózsás helyzetben próbál támogatást nyújtani. A kiadvány azt vizsgálja, hogy az EU és a tagállamok hogyan tudnak megbirkózni a nyugdíjrendszerek legfontosabb problémáival.
 
A fehér könyv többek között a következőket javasolja:
  • Jobb lehetőségek az idős munkavállalók számára, felszólítva a szociális partnereket, hogy alakítsák át a munkahelyi és munkaerő-piaci gyakorlatokat, felhasználva az Európai Szociális Alapot az idősebb munkavállalók munkába állítására.
  • Kiegészítő magánnyugdíjrendszerek létrehozása, bátorítva a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki ilyen rendszereket, és a tagállamokat, hogy optimalizálják az adóztatást és más ösztönzőket.
  • A kiegészítő nyugdíjrendszerek biztonságosságának javítása, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről (IORP) szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával.
  • A kiegészítő nyugdíjak összeegyeztetése a mobilitással, olyan jogalkotás révén, amely védi a mobilis munkavállalók nyugdíjjogait, elősegítve az uniós szintű nyugdíjkövető szolgáltatások létrehozását. Ez tájékoztathatja az embereket a nyugdíjjogosultságokról és a nyugdíjba vonulás után várható jövedelmükről.
  • A tagállamok bátorítása, hogy segítsék elő a munkában töltött idő növelését, összekapcsolva a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, korlátozva a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket és megszüntetve a nők és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbséget.
  • A nyugdíjak megfelelőségének, fenntarthatóságának és biztonságosságának további figyelemmel kísérése és a tagállami nyugdíjreformok támogatása.
 
Ami a nyugdíjrendszerek reformjára vonatkozó uniós prioritásokat illeti, a Fehér Könyvben a Bizottság utal arra, hogy a 2011. és a 2012. évi éves növekedési jelentésben már kiemelték a nyugdíjreformoknak azon fő pontjait, amelyek egy növekedésbarát fiskális konszolidációval együtt biztosíthatják a megfelelő szintű és fenntartható nyugdíjakat. Vagyis:
  • a nyugdíjkort a várható élettartamhoz kell hozzáigazítani
  • le kell szűkíteni a valóban indokolt esetekre a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét
  • tevékenyen ösztönözni kell a hosszabb munkában töltött, aktív időszakot az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a munkahelyek és a munkakörnyezet megfelelő adaptációjával vagy az egészséges életmód terjesztése révén
  • a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát egységesíteni kell
  • az úgynevezett kiegészítő nyugdíj-megtakarításokat támogatni kell a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.
A Bizottság szerint az ezen elvek mentén megújított nyugdíjrendszer nagy lépést jelent a fenntartható nyugdíjrendszer elérése felé még kedvezőtlen demográfiai folyamatok esetén is. A Bizottság itt megjegyzi, hogy a társadalombiztosítás terén a növekedési jelentés ajánlásait követve több ország is végrehajtott már reformokat - legutóbb Csehország, Görögország, Spanyolország és Olaszország - de ezeken túl további változtatásokra van szükség a tagállamokban és már most - hangsúlyozza  a Fehér Könyv.
Magyarország a Fehér könyvben

Magyarországgal kapcsolatban a Fehér könyv nem tartalmaz országspecifikus ajánlásokat, de az egyik mellékletben említést tesz azokról a reformokról, amelyeket a kormány az elmúlt időben meglépett. Ezek között említik a 2009-ben bevezetett lépéseket, a törvényes nyugdíjkorhatár 62-ről 65-re emelését 2014 és 2022 között, a nyugdíjindexálás reál GDP-hez való kötését 2010-től, és a 13. havi nyugdíjak eltörlését valamint az úgynevezett nyugdíjminimum bevezetését. Ezen intézkedések következtében a rendszer jövőbeni fenntarthatósága javul és a bruttó tb-nyugdíjkiadások így 2060-ban a GDP 10,5 százalékát fogják kitenni szemben a változtatások előtti rendszer várható 13,8 százalékos arányával.
A Fehér Könyv emellett megjegyzi a magánnyugdíjpénztárak 2010-2011-es felszámolását is, amelynek a bevételeit a kormány a folyó kiadásokra költötte. Ez - mint a Bizottság megállapítja - veszélyeztetheti a jövőbeli fenntarthatóságot. Emellett említést tesz a végrehajtott reformok között arról is, hogy 2011 decemberében a korkedvezményes nyugdíjakat is felszámolta a kormány és a kedvezményezettek jelenlegi jogosultságait adókötelezetté tette.
Hírforrás: napig.hu

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 8 vendég böngészi

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület
Cím: 8800. Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Tel: 20/9313-055, Fax: 93/999-697

E-mail: civilkerekasztal@gmail.com
Web: http://portal.civiliroda.eu/

Számla: UniCredit Bank:
10918001-00000085-
20470004

Adószám:
19282501-1-20
EU adószám: HU-19282501

Elérhetőség:
0620/93-13-055

Törvényszéki nyilvántartási szám: 2159.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00743-2010

Közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartási száma: 01478.

MVH regisztráció: 1005354771

„Regisztrált Tehetségpont” azonosítószáma TP 101 001 073

Adatvédelmi nyilvántartásba vételi határozat száma: NAIH-74706/2014